Görög Márta miniszterjelölti meghallgatása
Expozé
Bemutatkozás és szakmai háttér
Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt, akinek szakmai életét az oktatás, a kutatás, a tudomány, a tehetséggondozás és a jogtudomány iránti elkötelezettség határozta meg. 28 éve oktat a jogi felsőoktatásban, 2016 óta egyetemi tanárként. 2003 óta lát el felsőoktatásban közép- és felsővezetői tisztségeket, jelenleg a Szegedi Jogi Kar dékánjaként tevékenykedik.
2017 óta a Magyar Jogász Egylet elnökségi tagja, illetve a Csongrád-Csanád megyei szervezet elnöke. Elkötelezett a minőségbiztosítás, minőségmenedzsment és folyamatmenedzsment iránt, jelenleg a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként végez munkát. Három cikluson keresztül volt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának tudományos titkára, jelenleg az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja.
Jogászi identitását alapvetően meghatározza a Szegedi Jogi Kar szellemi öröksége, és a szegedi jogász professzorok értékrendje zsinórmértékül szolgál számára.
Az igazságügyi tárca szerepéről
Az igazságügyi állapot minden országban sokat elárul az állam valódi természetéről. Ma Magyarországon a közbizalom helyreállítása kiemelkedő fontosságú. A tárca alapköve a jogállamiság alkotmányos keretei közötti működés, feladata nem csupán a kormányzati célkitűzések norma-szöveg szintű megjelenítése, hanem egy koherens jogrendszer kiépítése és fenntartása, amely egyszerre érvényesíti a jogállamiság és a hatékonyság elvét.
Három pilléres program
A célkitűzések három pilléres szerkezetbe rendezhetők:
1. pillér: A jogállam és az alkotmányosság helyreállítása
Az elmúlt években kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere, sérült a hatalmi ágak elválasztása, az országgyűlés szerepe meggyengült, állandósult a rendeleti kormányzás. Az alkotmányos stabilitás helyreállítása érdekében el kell kezdeni egy széles merítésű, a nemzet egységesítését célzó alkotmányozási folyamat előkészítését, a jogtudomány és a jogász hivatásrendek képviselőinek bevonásával. Felül kell vizsgálni a sarkalatos törvények rendszerét – jelenleg körülbelül 38 tematizált körben, közel 70 sarkalatos törvény létezik. Emellett a választási rendszer módosítása is indokolt, egy átláthatóbb, tisztességesebb és arányosabb rendszer megalkotásával. Kiemelt cél az EU-s források feloldásához szükséges jogi feltételek megteremtése.
2. pillér: Az igazságszolgáltatás függetlenségének és tekintélyének helyreállítása
Az elmúlt években a magyar bírósági rendszerre politikai nyomás, túlterheltség és finanszírozási bizonytalanság nehezedett. Cél a bíróságok és ügyészség intézményi függetlenségének megerősítése, az igazságügyi dolgozók munkakörülményeinek javítása, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, a túlzott eljárási illetékek csökkentése. A végrehajtási rendszert bírósági felügyelet alá helyezik és non-profit közfeladattá alakítják, ugyanígy a felszámolási eljárást is. A közjegyzői szolgáltatások körét leszűkítik, felső korlátot vezetnek be a közjegyzői díjtételekre. A devizahitelesek helyzetének rendezése érdekében széleskörű egyeztetést kezdeményeznek a bíróságok, a bankszövetség és az érintett képviselők részvételével.
3. pillér: Korrupcióellenes fordulat és közbizalom helyreállítása
Ma Magyarországon a korrupció nem elszigetelt jelenség: a közpénzek felhasználása átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné vált. A tárca zéró toleranciát alkalmaz a korrupcióval szemben. Ennek keretében kidolgozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal jogszabályi kereteit, amelynek elnökét a miniszterelnök javaslatára az országgyűlés kétharmados szavazattal választja. Elvégzik az Európai Ügyészséghez való csatlakozás alkotmányos és szakjogi kereteinek kidolgozását. Radikálisan korlátozzák az igazságügyi minisztérium által engedélyezett megfigyelési kört, azt visszahelyezik nyomozati bírói körbe.
Szervezeti struktúra és együttműködések
Az igazságügyi minisztérium három államtitkársággal fog működni: közigazgatási, politikai és jogalkotásért felelős államtitkárságokkal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazságügyi minisztériumhoz kerül. A tárca szoros együttműködést igényel a belügyminisztériummal, a tudományos és technológiai minisztériummal, a gyermek- és oktatásügyi minisztériummal, valamint a külügyminisztériummal.
Záró gondolatok
A megrendült közbizalmat kitartó, következetes, magas szakmai színvonalú és alázatos munkával kell helyreállítani. Az alkotmányos stabilitás jövőnk záloga. Vissza kell vezetni Magyarországot az európai jogi kultúra fősodrába, és olyan rendszert kell teremteni, amelyben a független igazságszolgáltatás és a korrupcióval szembeni zéró tolerancia a mindennapok megtapasztalható valósága.
Bizottsági tagok
Kérdések és válaszok 38
Európai Ügyészséghez csatlakozás milyen változásokat hoz a magyar igazságszolgáltatásban?
Az EPPO az EU-s források felhasználását érinti, a nemzeti ügyészség hatásköre változatlan marad.
Miben sérült az igazságszolgáltatás függetlensége? Mondjon konkrét példát.
A bíróságok nem kerülnek átalakításra, hanem függetlenségük megerősítésre, ehhez széles szakmai párbeszédet kezdeményeznek, az OBT szerepét erősítik.
A bírói béremelés harmadik lépését január 1-jén megteszi-e?
A béremelés struktúráját áttekintik, belső feszültségeket is kezelnek; szakmai egyeztetés keretében döntenek.
Alkotmányos eszközzel el lehet-e távolítani alkotmányos szervek (KE, Kúria, AB, legfőbb ügyész) vezetőit?
Nem alkotmányos átalakítás, hanem alkotmányozási folyamat a cél; minden döntés az alkotmányos garanciák és jogállamiság keretei között születik.
A mesterséges intelligencián alapuló jogtárat (jog.gov.hu) folytatja-e?
A jól működő rendszerekre építenek, nem bontják le azokat; digitalizációval gyorsítják az eljárásokat.
Az online csalások elleni három törvénycsomag intézkedéseit folytatja-e?
Igen, az online csalások elleni intézkedések fenntartásra kerülnek, a jól működő elemeket megtartják.
Egyetért-e azzal, hogy a visszamenőleges hatály tilalma alkotmányos követelmény?
Igen, a visszamenőleges hatály tilalma alkotmányos alapelv.
Hogyan állítja helyre a jogbiztonságba vetett bizalmat? Konkrét példákat kér.
Átlátható, szakmai és társadalmi egyeztetésen alapuló jogalkotás; EU-s forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági feltételek teljesítése.
Mikor lép hatályba a végrehajtási rendszer állami hatáskörbe helyezése?
Széles szakmai egyeztetés indult; átmeneti szabályok szükségesek, gyors bevezetés kevésbé lehetséges, több lépcsős megvalósítás várható.
Devizahitelesek ügyében teljes végrehajtási moratóriumot rendel-e el az egyeztetés idejére?
Felelős, fenntartható jogi megoldást keresnek széles körű egyeztetéssel; adósok és fogyasztói érdekeket egyaránt figyelembe veszik.
Milyen felelősségi rendszert tervez kialakítani bírák és ügyészek számára?
Széles szakmai egyeztetést kezdeményeznek; az OBT érdemi döntési pozíciót kap a bírói kinevezések terén.
Mi az álláspontja az állam által okozott károkért (pl. COVID-oltás károsultak) fennálló felelősségről?
Konkrét ügyek bírósági hatáskörbe tartoznak; a kormány nem foglal állást konkrét ügyekben, szakmai egyeztetés folyik.
Az EPPO-t evolúciós zsákutcának tartja; magyar korrupcióellenes ügyészséget javasol. Válasz?
Az EPPO az EU-s források felhasználásáért felel, a nemzeti ügyészség hatásköre változatlan marad.
Büntetőjogi igény vagy vagyonvisszaszerzés – melyik az elsődleges a hatékony elszámoltatásnál?
Konkrét találmány ügyében nem nyilatkozik; az iparjogvédelmi oltalmi rendszer megfelelő védelmet nyújt a szellemi tulajdonoknak.
Tervez-e új végrehajtási rendszert kiépíteni a jelenlegi helyett?
A végrehajtási rendszert non-profit közfeladattá, bírósági felügyelet alá helyezik; átmeneti szabályokat is bevezetnek a közbizalom helyreállítása érdekében.
Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás működésképtelensége mikor oldódik meg?
A kérdést egységesen kívánják kezelni, szakmai egyeztetés keretében megtalálják a megoldást a digitalizáció és az eljárásgyorsítás terén.
Az összes közjogi méltóság lemondásra szólítása európai, jogállami megoldás-e?
Az alkotmányos átalakítás helyett alkotmányozási folyamat a cél, amely az alkotmányos rend és jogállamiság keretei között zajlik.
Van-e alaptörvény-módosítási szándékuk? Ha igen, milyen témában?
Igen, vannak alaptörvény-módosítást igénylő kérdések; a cél demokratikusabb, stabilabb alkotmányos rend széleskörű inkluzív folyamaton keresztül.
Miért szükséges az EPPO-hoz csatlakozni, ha az nem EU-s kötelezettség?
Az EPPO EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatos; a nemzeti ügyészség hatásköre e területen kívül változatlan marad.
Ügyészségi rendszer átalakítása, legfőbb ügyész szerepe – milyen nemzetközi példára alapoznák?
Nem az ügyészség hatáskörét korlátozzák; az EPPO-csatlakozás az EU-s forrásokra fókuszál, a nemzeti ügyészség változatlan marad.
Kúria elnökének szerepe, köztársasági elnök szerepe – változna-e? Terveznek-e módosítást?
Széles körű szakmai egyeztetés indul; az OBT érdemi döntési pozíciót kap, az alkotmányos garanciák tiszteletben tartásával.
Tervezik-e az Alkotmánybíróságról szóló törvény vagy az alaptörvény módosítását?
Alkotmányozási folyamat indul széles konszenzus alapján; a cél demokratikusabb, stabilabb alkotmányos rend jogállami keretek között.
Az EU-bíróság gyermekvédelmi ítélete kapcsán terveznek-e jogharmonizációt, esetleg törvénymódosítást?
Az ítélet kötelező; jogszerű korrekció szükséges a törvényes és alkotmányos rend keretei között.
Migrációs bírság és lojális együttműködés – terveznek-e jogszabálymódosítást?
Az EU-s forrásokhoz kötött feltételrendszer teljesítése a magyar kormány érdeke is; a jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági szabályokat kialakítják.
Hogyan biztosítja az AB, bíróságok és ügyészség függetlenségét, és hogyan teszi hatékonyabbá a működést?
Bírósági függetlenség megerősítése széles szakmai párbeszéden keresztül; OBT érdemi döntési pozícióba kerül, bírói kinevezési szabályok felülvizsgálata.
Milyen konkrét intézkedésekkel erősítik a bírói függetlenséget? Belefér-e, ha politikus bírót vagy ítéletet minősít?
Bírói függetlenség megerősítése OBT erősítésével és kinevezési szabályok felülvizsgálatával; alkotmányos garanciák prioritást élveznek.
Az EU 27 feltételét teljesítettük, a források mégsem érkeztek meg – mi lehet az oka?
Az EU-s forrásokhoz kötött feltételrendszer jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági kérdéseket tartalmaz; ezekre a jogalkotás reagálni fog.
Tervezi-e a vagyonnyilatkozattételi rendszer átalakítását?
Egyeztetések szükségesek; egyelőre nem tud teljes felelős választ adni, de megvizsgálják a módosítás szükségességét.
Magyarország az EU legkorruptabb országa volt 16 évig – milyen lépéseket tervez a korrupció megszüntetésére?
Zéró tolerancia a korrupcióval szemben; Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása, EPPO-csatlakozás, átláthatósági és integritási szabályok, közbeszerzési reform.
A biológiai nem fogalma helyett a társadalmi nem kerülne-e be a jogrendszerbe?
Erre a kérdésre az expozéban és a válaszokban nem tért ki explicit módon; az alkotmányos garanciák keretei között hoznak döntéseket.
Számíthatnak-e a devizahitel-károsultak jogi segítségre a Tisza-kormánytól?
Felelős, fenntartható jogi megoldást keresnek széleskörű egyeztetéssel; adósok és fogyasztói érdekeket egyaránt figyelembe veszik.
Hogyan akadályozza meg a tagállami szuverenitás morzsálódását az EU "lopakodó hatáskör-elvonásával" szemben?
Az EU-s kötelezettségek teljesítése a magyar érdek is; a jogállamisági keretek biztosítása mindkét fél érdeke.
Mit gondol a kollektív bűnösség elvéről az előző kormányzat szereplőivel szemben?
Nem kollektív bűnösségről, hanem egyéni jogi felelősségről van szó; mindig törvényes és alkotmányos keretek között.
Elnöki típusú államberendezkedést terveznek-e, Magyar Pétert köztársasági elnökké emelve?
Az alkotmányozási folyamat demokratikusabb, stabilabb rendszert céloz; minden az alkotmányos garanciák tiszteletben tartásával történik.
Milyen ütemezésben tervezik a Vagyonvisszaszerzési Hivatal jogszabályának elfogadását?
Még nem volt kormányülési döntés; az ütemezés ezt követően kerül kialakításra, a közvélemény tudomást fog szerezni.
Milyen előnye van a miniszterelnöki megbízatás két ciklusra történő maximálásának?
A hatalomkoncentráció csökkentése demokratikus érték; számos európai demokráciában élő intézmény, amely meggátolja a túlzott személyi hatalomkoncentrációt.
Milyen feladatok állnak az igazságügyi tárca előtt az EU-s források visszahozatalához?
Jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági feltételek teljesítése; közbeszerzési szabályok, integritáshatóság és KAVÖ-alapítványok szabályozásának reformja.
Szuverén nemzetállamok Európájában hisz, vagy az Európai Egyesült Államok koncepciójában?
A kérdésre a válaszban explicit módon nem tért ki; az alkotmányos garanciák és a jogállamiság keretei között hoznak döntéseket.