Tanács Zoltán miniszterjelölti meghallgatása

Bevezető gondolatok

Tanács Zoltán miniszterjelölt történelmi lehetőségként értékeli, hogy egy tárcában összpontosul majd a tudomány, a technológia, a digitális állam kialakítása, a kutatásfejlesztés és az innováció felelőssége.

Szakmai háttér

27 éve dolgozik az üzleti életben vezetési és informatikai tanácsadóként, több kontinensen, több száz vállalatnál, közigazgatásban, szinte minden minisztériumban, önkormányzatoknál, egyetemeknél és kórházakban. Jól ismeri a hazai állapotokat a digitalizáció és működés szempontjából. Személyesen mindig is érdeklődött az innováció, a robotika és a mesterséges intelligencia iránt.

Személyes érintettség az oktatásban

Három gyermeke van: a legnagyobb külföldön egyetemista, a második most érettségizik, a harmadik hetedikes. Meggyőződése, hogy jó oktatás nélkül nincs sikeres állam, és minden tárcának mindent meg kell tennie egy jövőálló nemzet kineveléséért.

A Tudományos és Technológiai Minisztérium feladatai

Tudománypolitika és kutatásfejlesztés

A tárca elsősorban a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és az innováció portfólióját kezeli. Az elmúlt időszakban sok vihar zajlott: 2019 óta a kutatóhálózatot erőszakosan kiszervezték az MTA alól, HUN-REN-né alakították, majd négy társadalomtudományi intézetet kiszakítottak. A kutatói bérek alacsonyak (átlag ~800 ezer forint), a kutatók 42%-a kénytelen másodállást vállalni. A GDP mintegy 1,3-4%-át fordítják K+F-re, ami messze elmarad az uniós ~2%-os átlagtól. A ciklus végére legalább az uniós átlagot szeretnék elérni, hosszabb távon meghaladni azt.

Digitális állam kiépítése

A minisztérium másik nagy területe a kormányzati informatika és a digitális állam. Három fő témakör köré szervezik a munkát:

1. Közigazgatási digitális alapszolgáltatások fejlesztése – az egymással összekapcsolt, interoperábilis rendszerek kiépítése, ahol az adatokat csak egyszer kell megadni. Felgyorsítandó fejlesztések: e-ingatlan-nyilvántartás, jogi személyek egységes nyilvántartása.

2. Kiberbiztonság – a kibervédelemmel foglalkozó szervek jelenleg szét vannak aprózva. A szabályozást, felügyeletet és irányítást egységesíteni kell. Az incidensek (külügy rendszerének feltörése, EESZT leállása, KRÉTA adatszivárgás) után azonnali, következetes kivizsgálásra és tanulási folyamatra van szükség.

3. Mesterséges intelligencia – az EU AI Act-tel harmonikusan, ésszel implementálva, biztonságos módon kell használhatóvá tenni a technológiát. Felelősen kell bánni vele, mivel egyszerre lehet áldás és átok.

Kapcsolódás az oktatáshoz

Magyarország a magánemberek digitális kompetenciaszintje tekintetében néhány százalékponttal az uniós átlag felett van, az e-government indexekben is előrelépés történt. Azonban a vállalkozási szektorban jelentős elmaradás van. A pedagógusok adminisztrációs terheit csökkenteni kell, mesterséges intelligencia alapú eszközökkel kell támogatni munkájukat (órarend, tanmenet, egyéni tanulási utak). A közoktatás digitálisan elmaradott, érdemes visszahozni a versenyt és a sokszínűséget a rendszerbe.

Felsőoktatás, szuperszámítógépek és nemzetközi együttműködés

A felsőoktatás és a tudománypolitika között szoros átjárás van, különösen a PhD-hallgatók világában. A hazai szuperszámítógépek (pl. Komondor, ~5-6 petaflops) messze elmaradnak a világ élvonalától, de fontos, hogy saját szuverén fejlesztési tér legyen a magyar kutatók és vállalkozók számára.

Sürgős feladat a Horizon és Erasmus programokhoz való visszacsatlakozás, mivel a kizárás nemcsak pénzügyi, hanem kutatási együttműködési és versenyképességi szempontból is súlyos hiba volt.

Foresight funkció

Magyarországon hiányzik egy kormányzati előretekintő (foresight/horizon scanning) egység, amely a feltörekvő technológiákat és társadalmi kihívásokat monitorozza. Ilyen funkciót kell létrehozni, a hazai felsőoktatás, kutatóhálózat és MTA tudásának bevonásával, hosszú távú stratégiai szemlélettel.