Orbán Anita miniszterjelölti meghallgatása

A külpolitika feladata és a választói felhatalmazás

A külpolitika elsődleges feladata a nemzeti érdekek következetes képviselete és érvényesítése a nemzetközi térben. A diplomácia ennek eszköze: hidakat épít országok és kontinensek között, konfliktusokat kezel, szövetségeket erősít, és biztosítja Magyarország biztonságát, gazdasági érdekeit és polgárainak jólétét.

A 21. század összetett, egymásra utalt világában a külpolitika nem elszigetelődésről szól, hanem tudatos jelenlétről, együttműködésről és befolyásról. Magyarország értékeit és érdekeit saját szuverenitásunk megőrzésével leghatékonyabban az európai együttműködésben tudjuk érvényesíteni.

Az április 12-i parlamenti választáson a TISZA hatalmas többségű felhatalmazást kapott: a választópolgárok Európát választották a keleti irányú külpolitika helyett. Az új magyar külpolitika ezért egyértelműen Európát helyezi középpontba, és a nyugati szövetségi rendszer keretein belül biztosítja a nemzeti érdekek hatékony érvényesítését. A Szent Istváni Államalapítás örökségéhez igazodva Magyarország helye Európában, az Unióban és a NATO-ban van.

Intézményi prioritások és a külügyminisztérium megújítása

Egy tisztán külpolitikai fókuszú intézményt fognak létrehozni, és megújítják a magyar diplomácia működését. A külügyminisztérium szerepe a 21. században a koordináció és az integráció: egy szolgáltató jellegű külügyi struktúra kialakítása a cél.

Erős diplomáciai kart építenek, ahol a szakmaiság és az integritás lesz az alap. Ennek érdekében átfogó diplomáciai életpálya-modellt dolgoznak ki, megújítják a belső képzési rendszert, teljesítménymutatókat vezetnek be, visszavezetik a versenybizsgai intézményét, és megerősítik a diplomataképzést a felsőoktatásban.

A külgazdasági terület leválasztásra kerül, és számos energetikai üggyel együtt átkerül a gazdasági és energetikai minisztériumhoz. A külgazdasági ügynökség hálózatát fenntartják. A Magyar Külügyi Intézet visszakerül a Külügyi Minisztériumhoz, fő feladatai: EU-tagországok politikai elemzése, Balkán–posztszovjet térség és Európán kívüli világ kutatása. Az Információs Hivatal szintén visszakerül a Külügyminisztérium felügyelete alá.

Európai kapcsolatok és uniós prioritások

Magyarország célja a bizalomhelyreállítás az Európai Unióban és a tagállamokban. Kiemelt feladat az uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, amelyhez elengedhetetlen a korrupció elleni fellépés, az intézményi garanciák megerősítése és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Célunk, hogy Magyarország ismét együttműködő partnerként az EU 27-ek részeként működjön.

Transatlanti kapcsolatok és Oroszország

A transatlanti kapcsolatok meghatározóak maradnak. A NATO vezető erejeként az Egyesült Államok kulcsszereplő a biztonságpolitikai együttműködésben, ugyanakkor az európai kapacitások erősítése elengedhetetlen. Oroszország vonatkozásában az új kormány átlátható megközelítést alkalmaz: a kapcsolat nem alapulhat egyoldalú függőségen, és Oroszország politikája biztonsági kihívást jelent Magyarország és Európa számára.

Regionális és szomszédságpolitika

Regionális szinten a visegrádi együttműködés a magyar külpolitika egyik alapköve. Cél a V4 partnerségi viszony helyreállítása, különösen a magyar–lengyel kapcsolatok rendezése. A miniszterelnök első útja Varsóba vezet.

A szomszédságpolitikában a határon túli magyar közösségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása alapvető feltétel. Ukrajna szuverenitását és területi integritását Magyarország elismeri, elsődleges feladat a kárpátaljai magyar közösség jogainak újbóli biztosítása. Szlovákia esetében elfogadhatatlan a kollektív bűnösség elvén alapuló bánásmód a magyar kisebbséggel szemben.

Összefoglalás

A cél a vitás ügyek rendezése valamennyi relációban, a valódi magyar érdek — a magyar emberek, vállalatok és Magyarország érdekének — következetes és kiszámítható képviselete. A külpolitikát nem pártérdek vagy harmadik ország érdeke, hanem a szuverén Magyarország érdeke fogja vezérelni.