Kármán András miniszterjelölti meghallgatása

Bevezetés és köszöntő

Kármán András köszöntötte a bizottság tagjait, a sajtó képviselőit és bemutatta magával hozott kollégáját, Barabás Gyulát, aki az OTP ügyvezető igazgatójaként töltötte az elmúlt közel húsz évet. Megválasztása esetén őt tervezi felkérni az államháztartásért felelős államtitkári posztra.

Szakmai háttér

Kármán András közgazdászként és pénzügyi szakemberként érkezik erre a feladatra. Mesterdiplomáját 1997-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy főszak irányán. Pályájának első meghatározó időszaka a Magyar Nemzeti Bankhoz köt: 13 évet dolgozott az MNB-ben, ahol az utolsó években az egyik legnagyobb elemzői területet vezette, felügyelte a monetáris politikai döntéseket támogató elemzéseket és a költségvetési hiányelőrejelzéseket.

2010–11-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár volt. Ez idő alatt tagja volt az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatóságának, és elnöke az Államadósság Kezelő Központ igazgatóságának. Magyarország első uniós elnöksége alatt vezette azt a magas szintű tanácsi munkacsoportot, amely az EU gazdasági kormányzás reformjára vonatkozó jogalkotásért (a „hatos csomag") felelt, beleértve a stabilitási és növekedési paktum reformját. A munkáért a köztársasági elnök érdemérmében részesült.

2011 végétől közel három éven keresztül az EBRD londoni igazgatóságában képviselte Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot és Grúziát. Ezt követően mintegy tíz évet töltött a hazai bankszektorban különböző vezetői pozíciókban.

Az új pénzügyminisztérium felépítése

A TISZA programja részeként újra létrehozzák a tiszta profilú pénzügyminisztériumot, világosan elválasztva a gazdaságfejlesztési és a költségvetési/adószabályozási feladatokat. A jelenlegi struktúrában e két terület összeolvad, ami gyengíti a költségvetési fegyelmet és rontja a döntések átláthatóságát. A pénzügyminisztérium feladata a felelős közpénzügyi gazdálkodás és a költségvetési stabilitás biztosítása lesz.

Új növekedési modell

A magyar gazdaság nem átmeneti visszaeséssel, hanem tartós strukturális problémákkal küzd. Az előző parlamenti ciklusban a GDP-növekedés négy év alatt összesen nem érte el az 1%-ot, miközben a Visegrádi hármas 6–7%-os kumulált növekedést ért el. A beruházások reálértéken 25%-kal estek vissza, és 2025 már a harmadik egymást követő év, amikor az ipar teljesítménye csökkent.

A Fidesz-kormány által erőltetett „összeszerelő üzem modell" extenzív szemléletű volt: egyre több dolgozóra és külföldi tőkére épített, de a munkatermelékenység nem nőtt érdemben. Ez ahhoz vezetett, hogy a bérek alacsony szinten maradtak, az infláció tartósan magasabb volt a régióban, majd a szabad munkaerő elfogyásával ázsiai vendégmunkásokat kellett behozni.

Az új növekedési modell a termelékenység növekedésére, magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre, képzett munkaerőre és a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére épül. Cél a diverzifikáltabb gazdasági szerkezet, ahol a szolgáltató szektor is nagyobb szerepet kap. Ehhez az állam többet kell, hogy fektessen be az emberekbe: minőségi oktatás, korszerű szakképzés, magas szintű egészségügy.

Kiszámítható gazdasági környezet

Ma a vállalkozások és befektetők számára a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy nem tudják, mire számíthatnak az állam részéről. Az adó- és pénzügyi szabályok kiszámíthatatlanul változnak, az állami közbeszerzési és támogatási döntések torzítják a versenyt. A TISZA-kormány célja egy vállalkozás- és befektetőbarát, kiszámítható üzleti klíma megteremtése: jogbiztonság, előrejelezhető adó- és szabályozási környezet, visszamenőleges jogalkotás tilalma, valódi konzultáció az érintettekkel.

A tisztességes verseny helyreállítása kulcskérdés: a rendszer szintű korrupció és túlárazás nemcsak a hiány egyik legfontosabb okozója, hanem alapjaiban torzítja a gazdaság működését. A közbeszerzéseket kisebb részfeladatokra kell kiírni, meg kell szüntetni az indokolatlan versenykorlátozó kritériumokat, és növelni kell az átláthatóságot.

Az adminisztratív terhek csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése érdekében visszaállítják a KATA-t, felülvizsgálják a kis adónemeket, és biztosítják a kellő felkészülési időt a szabályozói változásokhoz.

Adórendszer reformja

A vállalati adózásban megszüntetik az indokolatlan torzításokat: felülvizsgálják a társasági adókedvezmények szövevényes rendszerét, megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó indokolatlan kedvezményeket, biztosítják a magántőke-alapok átláthatóságát. A különadók súlyát fokozatosan csökkentik, és egy kiegyensúlyozottabb adórendszert alakítanak ki.

A lakosság adórendszerének reformja keretében bevezetik az adójóváírást a személyi jövedelemadóban: mindenki, aki a mediánbérnél kevesebbet keres, kevesebb adót fizet. A minimálbér adóterhelése 15%-ról 9%-ra csökken, ami évi 240 ezer forintnyi többletjövedelmet jelent. Emellett csökkentik az áfát az alacsony jövedelműek fogyasztásában fontos termékeken (vényköteles gyógyszerek, zöldség, gyümölcs, tűzifa). Végül a társadalom legvagyonosabb rétegére 1%-os vagyonadót vezetnek be.

Hiteles középtávú költségvetési pálya

Az elmúlt négy évben a GDP-arányos éves költségvetési hiány átlagosan közel 6% volt. A 2026-os költségvetést még a tárgyéve előtt nyolcszor módosították, az eredetileg 3,7%-os hiány 5%-ra ugrott. A TISZA-kormány célja egy négyéves, előrejelezhető költségvetési pálya, konzervatív makrogazdasági feltételezésekkel, megfelelő tartalékkal és a parlament ellenőrzési szerepének megerősítésével. Növelik a költségvetés átláthatóságát, rendszeres elemzői háttérbeszélgetéseket és sajtótájékoztatókat tartanak.

Az uniós források felszabadítása és hazahozatala – mind a kohéziós alapok, mind az RRF keretében – kulcsszerepet játszik az adósságcsökkentésben és a beruházások ösztönzésében. Az RRF-ről bizakodóan számítanak a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és a 3,9 milliárd eurós kedvező kamatozású hitel lehívására.

A kamaткiadásokon is jelentős megtakarítás érhető el: a TISZA nagy fölényét mutató közvélemény-kutatások közzétételétől meredeken esnek az állampapírhozamok. A hosszabb futamidőkön közel 200 bázispontos kamatcsökkenés, ha tartós marad, 2400 milliárd forintos megtakarítást jelent a következő négy évben.

Kormányra kerülve átvilágítják a költségvetés helyzetét, néhány héten belül nyilvánosságra hozzák az eredményt, majd a nyár végéig beterjesztik a felülvizsgált idei költségvetést a parlamentnek. A 2027-es költségvetést október végéig nyújtják be, ezzel egyidőben bemutatják a középtávú költségvetési pályát, amely megmutatja, hogyan jutnak el 2030-ra a 3% alatti hiányhoz és a stabilan csökkenő GDP-arányos államadóssághoz.

Euróbevezetés

A hiteles és kiszámítható költségvetési politika egyik legfontosabb eszköze a reális euróbevezetési pályamegjelölése. Vállalják, hogy legkésőbb 2030-ig teljesítik az euróbevezetés feltételeit: 3% alatti hiány, csökkenő államadósság, tartósan alacsony infláció és kamatok, stabil árfolyam. A cél nem az euróbevezetésről szóló döntés azonnali meghozatala, hanem a belépéshez szükséges feltételek mihamarabbi megteremtésének elindítása, szakmai és társadalmi egyeztetéssel.