Kapitány István miniszterjelölti meghallgatása
Expozé
Személyes bemutatkozás
Kapitány István hangsúlyozta, hogy új szereplő a politikában, ezért fontosnak tartja szakmai múltjának ismertetését. Az elmúlt 30-40 évet nem politikusként, hanem gazdasági szakemberként töltötte, három kontinensen, a világ számos táján dolgozott felsővezetői pozícióban a gazdaság, az energiaipar és a kereskedelem területén.
Szakmai pályafutás
Magyarország – Shell Hungary (1997–2002): A Shell Hungary vezérigazgatójaként, majd a közép-kelet-európai régió igazgatójaként 12 országban dolgozott. Ebben az időszakban a Magyar Ásványolajipari Szövetség alelnöke és a Hungarian Business Leaders Fórum elnöke volt három éven keresztül. A HBLF a legjobb vezérigazgatói díjjal ismerte el munkáját.
Németország (2002–2012): Tíz évet töltött Németországban, ahol a német nyelvterület (Németország, Svájc, Ausztria) vezetéséért felelt. 2006-tól hamburgi székhellyel az európai downstream üzletágat (finomítás, kereskedelem) vezette alelnökként.
Amerika: Észak- és Latin-Amerikáért lett felelős elnöki pozícióban, kenőanyag- és üzemanyag-területen. A világ legnagyobb kenőanyag-gyártási tevékenységét irányította, és piacvezető pozíciót ért el az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában egyaránt.
Globális alelnök (2014-től): A kereskedelem, kenőanyag-értékesítés és -gyártás területén globális alelnökként több mint 100 országban folytatott tevékenységet, évente 12 milliárd tranzakcióval és 200 milliárd liter üzemanyaggal. A világ második legnagyobb elektromos töltőállomás-hálózatát építették ki, brazil leányvállalatukon keresztül pedig bioetanol- és második generációs bioetanol-gyártásban is világelsők voltak. Az iparág európai legjobb vezetőjének választották meg.
Magyarországi társadalmi szerepvállalás: A Menedzserszövetség elnöke volt, 2018-ban Magyarország Év Menedzsere díjat kapott. A TISZÁhoz annak kezdetétől csatlakozott.
A gazdaság helyzete és a bizalom fontossága
A gazdaság beindításának kulcsa a befektetői és lakossági bizalom. A jelenlegi helyzetet kivéreztetett, stagnáló gazdaságként jellemezte: a beruházások 2022-höz képest több mint 20%-kal visszaestek, a fogyasztói árak 50%-kal magasabbak, mint öt éve, a növekedés a szomszédos országokhoz képest jóval elmaradt. Az elmúlt évek gazdasági modellje rögtönzésre, kivételezésre, korrupcióra és közpénzből hizlalt kormányközeli hátországra épült. Ennek következménye a bizalmi válság és a befagyott uniós pénzek.
Minisztériumi struktúra indoklása
A belgazdaság, külgazdaság és energia három külön minisztériumnál volt szétszórva. Az egységes struktúra célja, hogy ezek a stratégiák egymást kiegészítsék, összhangban álljanak, és egyértelmű legyen a cselekvési irány.
Prioritások és programok
Belgazdaság: A Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében az innovációra fordított forrásokat négy év alatt legalább másfélszeresére emelik, startup-barát környezetet alakítanak ki. A magyar export mindössze 5%-át adják hazai vállalatok – ezt növelni kell. A KKV-k versenyképességének fejlesztése, az adminisztrációs terhek csökkentése és a tisztességes versenykörnyezet helyreállítása kiemelt cél. A kereskedelem és a turizmus – amelyek a GDP több mint 10%-át adják – önálló államtitkári pozíciót kapnak az új struktúrában.
Külgazdaság: Magyarország exportorientált gazdaság. Nem mennyiségi, hanem minőségi változást terveznek a külföldi beruházásokban: technológiát hozó, tisztességes bért fizető, magyar beszállítókat bevonó, a környezetet tiszteletben tartó befektetőket várnak. Az európai piac meghatározó marad, de a világ minden tájáról nyitottak a befektetőkre.
Energia: A magyar vállalkozások jelenleg drágábban jutnak energiához, mint régiós versenytársaik. Több lábon álló energiabiztonságra, hálózatfejlesztésre, tárolókapacitások kiépítésére és átlátható nukleáris stratégiára van szükség. A Paks 2 finanszírozását, költségeit és megvalósítási feltételeit felül kell vizsgálni. Az energiaszegénység komoly probléma: becslések szerint 800 ezer háztartás él energiaszegénységben. A rezsicsökkentést megtartják és szociális alapon kiterjesztik, a tűzifa áfáját 5%-ra csökkentik, a szociális tűzifa keretet megduplázzák. A magyar otthonok legalább 25%-át 10 éven belül magasabb energiahatékonyságúvá teszik.
Finanszírozás
A források három fő forrásból érkeznek: a korrupció és pazarlás megszüntetéséből (évi 3–4 ezer milliárd forint megtakarítás), az egyedi támogatások és túlárazott közbeszerzések felülvizsgálatából, valamint az Európai Uniós pénzek hazahozatalából. A 10,4 milliárd eurós, augusztus 31-ig lehívható forrás megszerzése folyamatban van. A kockázati prémium csökkentése, a forint erősödése és a finanszírozási kamatköltségek mérséklése szintén hozzájárul a mozgástér bővítéséhez.
Az első száz nap
Át kell nézni a legfontosabb szerződéseket, támogatási konstrukciókat és vállalkozói terheket, hogy teljes képet kapjanak az örökölt helyzetről. Ezt követően lehet felépíteni a gazdaságot a bemutatott alapelvek mentén: kevesebb kivételezés, több teljesítmény; kevesebb bizonytalanság, több bizalom; kevesebb olcsó munkaerőre épülő alkalmazkodás, több tudás és termelékenység.
Bizottsági tagok
Kérdések és válaszok 20
Három kontinenses tapasztalat alapján mi a siker kulcsa a gazdaságirányításban?
Nincs különbség kontinensek közt: a kiszámíthatóság és a teljes bizalom a siker kulcsa; Magyarország legnagyobb erőforrása a humán tőke.
Melyik területen lenne az uniós források hazahozatalának legnagyobb multiplikátor hatása?
Jelenleg közlekedés, lakhatás, energia a prioritás; a következő ciklusban zöld energia és digitális átállás.
Mit jelent konkrétan a kevesebb árstop/árrésstop – mit vezet ki, mit tart meg?
Piaci beavatkozást minimalizálni kell, de most az inflációcsökkentés miatt megmaradnak; felülvizsgálat az idő előrehaladtával, titkos szerződések átnézése után dönthetnek.
Megmaradnak-e a különadók, és kiesésüket miből pótolnák?
A különadók jelenlegi formájukban egyelőre megmaradnak; a titkos szerződések átnézése után lehet dönteni; most nem látható a teljes kép.
Miniszterként mit tesz a magyar innovációból születő nemzetközi sikerekért?
Országos innovációs stratégia, szoros együttműködés a technológiai minisztériummal, EU-s források innovációra fordítása; kiemelt prioritás a mesterséges intelligencia és startup-ökoszisztéma.
Elképzelhető-e gazdasági növekedés Magyarországon 2026-ban?
Még korai jósolni, de az EU-s források idei hazahozatala és felhasználása már idén GDP-bővítő hatású lesz; a bizalom helyreállása is pozitív hatással bír.
Mi volt a barátság-kőolajvezeték rejtélyes műszaki problémájának oka és megoldása?
Erről nem tud informálni, hiszen még nem volt hivatalban; nagy örömmel vette, hogy a vezeték újraindult.
Tervezik-e az orosz kőolajról való leválást, és hogyan alakul az energiamix?
Nem leválást, hanem diverzifikációt terveznek: több forrásból, több lábon állva; az orosz olaj arány 65%-ról 90%-ra nőtt, ez nem volt sikeres stratégia; az Adria-vezeték aktívan használandó.
Kiterjesztik-e a rezsicsökkentést a vállalkozókra, és ezt elbírja-e a költségvetés?
Versenyképes vállalkozói energiaárakat kell biztosítani; rendszerhasználati díjak, közvetítői haszon és szereplőszám felülvizsgálatával várják az energiaköltségek csökkentését.
Miben rejlik Magyarország legnagyobb gazdasági potenciája?
A humán erőforrásban, a magyar emberek tudásában; a modern gazdaság emberi tudásra épül, nem nyersanyagokra – ez Magyarország óriási lehetősége.
Hogyan lehet csökkenteni a vállalkozásokat sújtó bizonytalanságot és terheket?
Kiszámítható szabályozói környezet, hirtelen jogszabályváltozások megszüntetése; adminisztrációs terheket az EU-s átlag felé kell csökkenteni (jelenleg 300 vs. 150 óra/év).
Mi a szándékuk a MOL-lal – privatizálják, feldarabolják?
A MOL nyílt részvénytársaság, nem állami vállalat; az állam kisebbségi tulajdonos, nincs szándék privatizálásra vagy darabolásra; jó munkakapcsolatot alakítottak ki a MOL-lal.
Közép-Ázsia (Kazahsztán, Azerbajdzsán) mekkora szerepet kap az energiadiverzifikációban?
Minden diverzifikációs lehetőség fontos; az Adria-vezetéken keresztül széles forráspaletta elérhető; Magyarország két kőolajvezetékkel előnyös helyzetben van Európában.
Hogyan lehet a KKV-k termelékenységét növelni pusztán a támogatások kiosztásán túl?
Versenyhelyzet helyreállítása, kiszámítható szabályozás, adminisztrációs terhek csökkentése; az innovációs és startup-ökoszisztéma kiépítése a termelékenység alapja.
Mi a vélemény a megújuló energiák szerepéről?
A megújuló energiák kulcsszerepet játszanak; az energiahatékonyság és a tárolókapacitások fejlesztése elengedhetetlen a megújulók növekvő arányával párhuzamosan.
Van-e konkrét elképzelés a minőségi turizmusfejlesztésre (Duna-hajózás, reptér)?
A turizmus önálló államtitkári pozíciót kap; az iparági egyeztetések megkezdődtek; a minőségi turizmus fejlesztése prioritás, konkrét tervek kidolgozása folyamatban.
Kezdeményezik-e a Paks 1 üzemidő-hosszabbítását, vagy az parkolópályára kerül?
Az atomenergia fontos marad az energiamixben; a Paks 2 finanszírozását és szerződéseit felülvizsgálják; Paks 1 üzemidő-hosszabbítása is az átlátható nukleáris stratégia részét képezi.
Mit gondol a szélenergia aktív bevonásáról az energiamixbe?
A több lábon álló energiabiztonság részeként minden megújuló forrást, beleértve a szélenergiát is, vizsgálnak; az energiamix diverzifikálása cél.
Volt-e előzetes EU-tárgyalás a tűzifa és egyéb termékek áfacsökkentéséről?
Az EU-val tárgyalások zajlanak; a tűzifa áfájának 5%-ra csökkentése tervezett; az EU hozzájárulása szükséges, de a tárgyalások folyamatban vannak.
Tervezi-e a tárca a kőolaj-beszerzési útvonal diverzifikálását?
Igen, Magyarország két kőolajvezetékkel előnyös helyzetben van; az Adria-vezeték folyamatosan használandó; a diverzifikáció – vasút, tartályautó, Duna – már részben adott.