Kegyelmi botrány - rendkívüli sajtótájékoztató
Nyitó nyilatkozatok 2
A Kormányszóvivő bejelenti, hogy a kormány hétfői ülésén döntött arról, hogy a kormany.hu/igazsagtetel oldalon nyilvánosságra hozzák a bicskei kegyelmi ügy igazságügyi minisztériumban fellelhető aktáit. A részleteket a miniszterelnök ismerteti.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót tart a bicskei kegyelmi botrányról, mielőtt Lengyelországba utazna. Köszönti Kaufmann Balázs 444-es újságírót, aki februárban felfedte az ügyet, és Fülöp Botond ügyvédet.
A kegyelmi eljárás menete: Az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztálya vizsgálja a kérvényeket, felterjesztést készít a miniszternek, aki javaslatot tesz a köztársasági elnöknek, majd az elnöki határozatot az igazságügyi miniszter ellenjegyzi.
A dokumentumok tartalma:
- irat: Az IM kegyelmi főosztálya nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét (2023. április 14.).
- irat: 49 terhelt, 51 ügy – K. Endre monogramja nem szerepelt a javasolt kegyelmezettek között (április 17.).
- irat: Varga Judit igazságügyi miniszter negatív felterjesztést küldött Novák Katalinnak K. Endre ügyében (április 18.).
- irat: Április 27-én – egy nappal Ferenc pápa budapesti látogatása előtt – Novák Katalin kegyelmet adott, és még aznap Varga Judit ellenjegyezte, kihagyva a szokásos szolgálati utat.
- irat: A köztársasági elnök két ügyben (köztük K. Endre) megváltoztatta az IM felterjesztését; összesen 10 esetben döntött az IM-mel ellentétesen.
- irat (Répási Róbert feljegyzése Tuzson Bencének): Elismeri, hogy az ellenjegyzés nem a szokásos szolgálati út betartásával történt; a köztársasági elnöki hivatal kérte, hogy a kérelem a pápalátogatásig kerüljön felterjesztésre. A pápalátogatás kapcsán 22 személynek adott kegyelmet az elnök, ebből 10 esetben az IM felterjesztésével ellentétesen – köztük a Hunnia-per 6 terheltje (Budaházi György terrorizmus ügy) és K. Endre.
Következtetések: Gulyás Gergely korábban elárulta, hogy a Hunnia-per ügyét a kormány megtárgyalta. Valószínűleg lobbitevékenység indult a kegyelmek érdekében. Két lehetőség: (1) a kormány tudott K. Endre ügyéről is, vagy (2) az igazságügyi minisztert szándékosan nem tájékoztatták arról, hogy az ő felterjesztésével ellentétes döntés született – „csőbe húzták".
Bejelentések:
- Sulyok Tamás köztársasági elnököt felszólítja, hogy hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában lévő bővebb aktát.
- Országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását tervezi, ahol kötelező lesz a megjelenés és az igazmondás.
- Jogszabályváltoztatást ígér: pozitív kegyelmi döntések esetén nyilvánosságra kell hozni a kegyelmezett nevét.
- K. Endre azért kaphatott kegyelmet, hogy kiskorúakkal dolgozhasson újra (a jogerős ítélet örök eltiltást mondott ki).
Médiumok összehasonlítása
Idővonal
Kérdések és válaszok 13 / 13
Mi különbözteti meg K. Endre ügyét a másik kilenc ellentétes döntéstől?
A Hunnia-ügy külön szálon futott; K. Endre ügyét kiemelték a normál csoportból. A 22 kegyelem közt 6 politikailag érzékeny Hunnia-ügy volt – a többit rácsapták, hogy ne tűnjön politikainak.
A katalán megjegyzés és az ügyvéd azonos-e a Budaházi-ügyben lobbizóval?
Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Nem ért egyet azzal a szabályozással, amely tiltja az ügyvéd nevének nyilvánosságra hozatalát, de a jelenlegi adatvédelmi szabályok miatt nem mondhatja meg.
Van-e bizonyíték arra, hogy a kegyelmi kérvény benyújtója számíthatott a pápalátogatáshoz kapcsolódó tömeges kegyelemre?
A kegyelmi kérvény 2022 júniusában érkezett – közel egy évvel korábban. Az ügyet hirtelen előkapták és gyorsítottan intézték, ami példátlan az állami ügyintézésben. Politikai szándék volt a pápalátogatást kihasználni.
Ki járt el szándékosan: a köztársasági elnöki hivatal, a kegyelmi főosztály vagy a miniszteri kabinet? Van-e volt feleségétől származó információ?
Varga Juditától nincs információ, de egy volt miniszter családjától igen. Valószínűleg szándékosan nem tájékoztatták az igazságügyi minisztert a megváltoztatott döntésről – „csőbe húzták". Az ügyet nyilván valaki kilobbizta, valószínűleg egy felsőbb hatalom. Vizsgálóbizottság fog ezzel foglalkozni.
Répási Róbertnek meg kell-e jelennie a vizsgálóbizottság előtt?
Ez a vizsgálóbizottság feladata, de szerinte Répási Róbert, az akkori miniszter, a volt köztársasági elnök és a kormánytagok biztosan meg kell jelenjenek, köztük Varga Judit is.
Orbán Viktor feleségét is behívják-e a vizsgálóbizottságba?
Ez nem az ő feladata. Első körben a volt köztársasági elnök és hivatala, az akkori kormánytagok és az IM vezető tisztségviselői fontosak; az említett hölgy neve is felmerülhet.
Van-e sejtése, ki lobbizott K. Endre ügyében a politikai körökben? Ha Sulyok nem hozza nyilvánosságra az aktát, mi történik?
Konkrét tudomása nincs. Ha Sulyok megtagadja a nyilvánosságra hozatalt, övé a politikai, emberi és morális felelősség.
Beszélt-e Varga Judit az ellenjegyzés körülményeiről?
Nem.
Mikor kezdheti meg munkáját a vizsgálóbizottság? Ha Sulyok nem hozza nyilvánosságra az iratokat, van-e más lehetőség?
Először jogszabályt kell alkotni (kötelező megjelenés, igazmondás). Június végén–júliusban alakulhat meg, szeptember elején kezdheti munkáját. Sulyok ellenállása esetén nincs más jogi út; a köztársasági elnöki akta bővebb és biztosan létezik. Reméli, hogy Sulyok nyilvánosságra hozza.
Novák Katalinnal felvette-e a kapcsolatot a megválasztásuk óta?
Nem, erre nincs szükség; a vizsgálóbizottság a hivatalos út.
Milyen plusz információt várnak Sulyok aktájától? Mire hivatkoztak az iskolaigazgatók a kegyelmi kérvény támogatásakor?
A Sándor-palota dokumentumából kiderülhet, mit javasolt az ottani főosztály. Ha ők is nemlegesen javasoltak, erősebb lesz a gyanú kormánydöntésre. Az iskolaigazgatók K. Endrét kiváló nevelőként, az elesetteket segítőként jellemezték – ez tulajdonképpen szembeköpte az áldozatokat.
Van-e politikai szándék a Tisza részéről a Budaházi-féle Hunnia-ügy kegyelmének kivizsgálására?
Az igazságszolgáltatás és a végrehajtás külön hatalmi ág; jogerős ítéleteket nem minősít. A köztársasági elnöknek diszkrecionális joga van a kegyelemhez, indokolási kötelezettség sincs. Ennek külön vizsgálata nem látszik értelmesnek.
Hogyan lehet kötelezővé tenni az igazmondást a vizsgálóbizottságban? Ki kerülhette meg a hivatali utat a minisztériumban?
A tanúknak igazmondási kötelezettségük van, a hamis tanúzás bűncselekmény – ezt kell alkalmazni. A Sándor-palota nem kerülhette meg; a miniszter aláírta a határozatot, de valószínűleg nem tájékoztatták arról, hogy kihagyták a szolgálati utat és megváltoztatták az ő döntését.